2009. január 29., csütörtök

Mozgásban




Nagyon egyszerű, mégis nagyon látványos eredményt kapunk az alábbi módszer alkalmazásával. Főleg a mozgást ábrázoló képeknél érhetünk el vele erőteljes hatást, pl. hintázó kisgyerek, száguldó autó, bicikliző emberek, vagy futás, mint ebben az esetben is.

1. lépés: megnyitás és kijelölés
A Főablakban az Ellipszis-kijelölési eszközt választjuk. Az ablak alsó részében a tulajdonságok beállításainál kipipáljuk a Lágy szélek jelölőnégyzetet, és az elmosás sugarának 30-as értéket adunk. A kijelölést úgy végezzük el, hogy maradjon hely a főtéma mellett a lágy szélű átmenetnek is.

2. lépés: szűrő alkalmazása
A kijelölést megfordítjuk a Kijelölés / Invertálás menüponttal. Ennek hatására a kijelölt rész lesz a kijelöletlen és fordítva. Erre a lépésre azért van szükség, hogy a főtéma érintetlen maradjon s a szűrő csak az ezen kívüli képrészekre legyen hatással. Most alkalmazzuk a Szűrők / Elmosás / Elmosás elmozdítással menüpontot. A paramétereknél az Elmosás típusa legyen nagyítás, és az Elmosás kifelé jelölőnégyzetet kapcsoljuk be.

Háttérpapírok - mintázattal





Háttérpapírokat nemcsak radírozással készíthetünk. Íme, egy másik módszer :-)
A. papírok mintázattal

1. lépés: új kép létrehozása
A háttérszín lehet bármilyen, később úgyis megváltoztatjuk.

2. lépés: kitöltés
Válasszuk a Kitöltő eszközt és a Kitöltés mintával lehetőséget. Válasszunk ki a rendelkezésre álló mintákból egyet; lehetőleg olyant, ami kissé struktúráltabb felületet ad. Töltsük ki ezzel a képünket.

3. lépés: telítetlenné tevés
Tegyük telítetlenné ezt a réteget.

4. lépés: új réteg létrehozása
Ennek is mindegy a színe, azonnal kitöltjük valamilyen színnel.

5. lépés: kitöltés
Ugye, mondtam, hogy kitöltjük? :-) Választhatunk persze színátmenetet is.

6. lépés: rétegsorrend beállítása
Tegyük alulra a színes réteget és felülre a mintázatot tartalmazót.

7. lépés: mód változtatása
A Rétegek ablakban tegyük aktívvá a mintázatos réteget, majd az összhatásmódját (Mód) állítsuk Erős fény-re. Persze, kedvünk szerint kísérletezhetünk a Mód változtatásával.

8. lépés: duplázás, összefésülés és mentés
Ha elégedettek vagyunk az eredménnyel, akkor duplázzuk meg mindkét rétegünket és a két új réteget fésüljük össze egy réteggé. (A rétegre állva bal egérgomb, klikk és Összefésülés lefelé.) Az eredeti rétegekkel meg tovább játsszhatunk.

B. sima papírok
A mintás papírokhoz színben harmonizáló sima (egyszínű) papírokat is gyárthatunk.

1. lépés: színminta
Válasszuk ki a Színpipetta eszközt. Tegyük aktívvá a kockás réteget a Rétegek ablakban és vegyünk színt.

2. lépés: kitöltés
hozzunk létre egy új réteget és töltsük ki ezzel az új színnel. Nevezzük el a szín rétegét pl. a szín html-kódjára, így a későbbiekben is tudni fogjuk (újabb mintavétel nélkül), hogy mi a papír színének a kódja.

3. lépés: mentés
Természetesen xcf-formátumban, majd jpg-ként is.

Jó kísérletezést!

2009. január 28., szerda

Egy készlet részei



A digitális scrapbook-készlet sokféle elemet tartalmaz(hat).
Vannak olyan készletek, amik csak 1-1 típusú elemből állnak, pl. csak papírok, csak szalagok, csak abc.
Vannak olyanok is, amelyek csak 1-2 papírt és néhány kiegészítő mütyürt tartalmaznak, meg vannak olyanok is, amik mindenből rengeteget. Értelemszerűen az előbbiek a mini-kitek, az utóbbiak a mega-kitek.
Ha külföldi scrap-oldalakon bóklászunk, különböző "szakkifejezésekkel" találkozhatunk. S hogy mik ezek, íme egy kis mini-szótár az eligazodáshoz:

- alpha = abc
- brush = ecset; bár általában ecseteket nem szoktak készletben közzétenni, ezeket külön kell keresni
- download = letöltés
- embellishment = mütyürök, mindenféle díszek, pl. virágok, szalagok, kapcsok, gombok, gyöngyök, varrások, szívecskék, keretek, egyéb apróságok
- freebie = ingyenesen letölthető készlet
- journaling = szöveg :-); template-ken jelzik, hogy ide kerüljön a szöveg, a gondolatok, az emlékek, és minden, ami a képről jut eszünkbe
- kit = készlet
- overlay = elrendezési terv
- paper = papír :-)
- quickpage = gyorslap; ebbe csak bele kel illeszteni a kiszemelt fotót és már készen is vagyunk a saját ds-oldalunkkal
- tag = címke
- template = egy alap az elrendezési tervhez
- title = cím, általában a template-ken jelzik ezzel a szóval, hogy hová kerüljön az oldal címe vagy a fő-felirat
- tou (terms of use) = felhasználási szabályok; ha letöltesz egy készletet, általában tartalmaz egy ilyen nevű szöveges fájlt is, amiben a tervező leírja a készletére vonatkozó felhasználási szabályokat
- tutorial = "kisokosok" lépésről-lépésre, sokszor képpel
- wordart = valamilyen mondás, mondat vagy több szó szépen megszerkesztve

2009. január 27., kedd

Háttérpapírok készítése


A digitális scrapbooking nagyon fontos elemei a háttérpapírok. Ezek a papírok általában egy készlet részét alkotják, de vannak külön csak papírt tartalmazó készletek is.
A papírok színben egymással harmonizálnak. Ha a papír egyéb díszítő elemeket is tartalmazó készlet része, akkor természetesen a kiegészítő kis mütyürökkel, betűkkel, feliratokkal, címkékkel is összhangban vannak színügyileg.
A papírok nemcsak sima, egyszínű alapok, amire elrendezhetjük a képeinket, hanem nagyon gyakori, hogy valamiféle pecsételt jellegű mintázattal rendelkeznek, vagy gyűrt hatásúak, tépett szélűek, színátmenetesek stb. A fantázia sem szabhat határt a sokféleségüknek :-)

Én most egy készletrevaló papír elkészítésével próbálkoztam. Mivel egyik kedvenc színem a bordó, természetesen ez lett az alapszín.

1. lépés: új kép létrehozása
Méretnek válasszunk viszonylag nagy képet, minimum az 1024x768-os méretet. Az igazi profik azonban a 3600x3600-as mérettel dolgoznak.

2. lépés: új, átlátszó réteg létrehozása
Erre fogunk majd ecsettel festegetni. A későbbiekben majd minden új réteget célszerű elnevezni (esetleg az adott szín html-kódjával).

3. lépés: ecset kiválasztása, ecset színének beállítása, festés

4. lépés: a háttér befestése különböző színekre
Figyeljünk arra, hogy a háttér rétege lejjebb legyen, mint az ecsetes rétege.

5. lépés: sok-sok kísérletezés
Érdemes próbálkozni a rétegek összhatásmódjának , a rétegsorrend, valamint az átlátszóságok változtatásával.
Ha elégedettek vagyunk, mentsük el az aktuális papírt jog kiterjesztésben.
Végül pakoljuk össze őket egy készletté :-)
Hogyan?
1. nyissuk meg az egyik papírt
2. rétegként nyissuk meg a többi papírt is
3. a mozgatás eszközzel tegyük mindet a helyére
4. a végén mentés :-)

2009. január 26., hétfő

Mi is az a tutorial?


Tutorial = konzultáció vagy valami oktatással kapcsolatos dolog.

Találó magyar kifejezést nem találtam rá sehol, az "oktató jellegű" minősítés pedig nekem nem tetszik. Mindenképpen valami olyasmit jelent, ami lépésről lépésre leírja, bemutatja, hogy egy adott dolgot hogyan kell elkészíteni. A lényeg a LÉPÉSENKÉNTI HOGYAN-on van. Akár egy étel elkészítése is lehet ez! :-)
Ezekben a kis Gimp-tutorialokban is ezt a lépésenkénti leírást próbálom követni. Teljesebb volna, ha minden lépés után mellékelnék egy képet is, de egyenlőre a leírásra tudok hagyatkozni. Ha valamelyik lépésnél a többedik próbálkozásra is elakadnál, írj nekem, és szívesen segítek!

Olajfestmény



1. lépés: megnyitás
Nyissuk meg a képünket! Lehetőleg olyan képet válasszunk ki, ami nem túl aprólékos, mert az alkalmazott szűrők nagyon elmoshatják a részleteit.

2. lépés: egy kis fény
Alkalmazzuk a Szűrők / Művészi / Finom ragyogás-t! Ennek segítségével az erősebb élek kissé elmosódnak. Változtassuk a Ragyogás sugarát és a Fényesség és élesség értékeit a nekünk tetsző módon. Ha az Előkép jelölőnégyzete be van kapcsolva, azonnal láthatjuk az ablak kis képében az eredményt.

3. lépés: festés
Most jön a tényleges „festés”. Ehhez a lépéshez a Szűrők / Művészi / Olajfestés… szűrőt használjuk. Az Intenzitási eljárás használata jelölőnégyzetet kapcsoljuk be, majd változtassuk a maszk méretét. Nagyobb érték választásával nagyobb ecsetvonásokat kapunk.

2009. január 25., vasárnap

Gyöngyöző


1. lépés: új kép létrehozása
Nem kell, hogy túl nagy legyen a kép, a gyöngy úgyis kicsi :-). Legyen a kép háttere átlátszó
Fájl / Új… 100x100, átlátszó háttérrel


2. lépés: előtér és háttérszín beállítása
Az előtér és háttér színe alapból fekete és fehér. Ha rákattintunk, megjelenik egy színpaletta, amiből kiválaszthatjuk az új színt. Vagy beírhatjuk a színek ún. html-kódját is. És a következő színeket választottam:
sötétebb: dec260
világosabb: f6f4d6

3. lépés: színátmenet készítése
A Színátmenet eszköz beállításai a következők:
sugaras forma,
átmenet előtérből háttérbe.
Ezután a kép közepére megyünk az egérrel, ott kattintunk, majd elhúzzuk az egeret a kép szélére. Ezzel meg is van a kép színátmenettel való kitöltése.


4. lépés:
Az Ellipszis-kijelölő eszközzel kijelölünk egy akkor a kört, amekkorát csak a kép enged. Ezután a kijelölést megfordítjuk és letöröljük a felesleget.
Kijelölés / Invertálás, törlés

5. lépés: egy kis csillogás
Új réteget hozunk létre, 100x100-as méretben, átlátszó háttérrel. Az ecsettel fessünk bele a világosabb színnel úgy, hogy olyan hatást érjünk el vele, mintha megcsillanna rajta a fény.

6. lépés: elmosás
A csillogást jelentő világosabb színt kissé mossuk el, hogy ne legyen túl éles az átmenet a két színárnyalat között.
Szűrők / Gauss-elmosás, 5 px


7. lépés: árnyékolás
Szűrők / Fény és árnyék / vetett árnyék

8. lépés: befejezés
Végül a két réteget fésüljük össze és mentsük el png formátumban.

2009. január 24., szombat

Varrjunk, férceljünk!


1. lépés: megnyitás

2. lépés: kijelölés
Jelöljük ki a képen az alakzatot, amit körbe fogunk varrni vagy férceli. Célszerű olyan képet választani, amit könnyű kijelölni. Ha a háttere egyszínű, akkor először azt jelöljük ki a Színpipetta eszközzel és utána fordítsuk meg a kijelölést: Kijelölés / Invertálás.

3. lépés: kijelölés szűkítése
Hogy egy kicsivel beljebb legyen a varrásunk a kijelöléstől, ezért a kijelölésünket csökkentjük.
Kijelölés / Szűkítés…

4. lépés: varrás
Most következik a fő lépés. Először beállítjuk a Képablakban az előtérszínt olyanra, amivel varrni szeretnénk (ez most nálam piros: f40000), majd a kijelölésünket körberajzoljuk: Kijelölés / Kijelölés körberajzolása
Különböző lehetőségeink vannak, én most egyenletes, 3 pixel széles, szaggatott vonalas színkitöltést választottam.

Variációk:
1. A kijelölésünket tetszés szerint tovább növelhetjük vagy szűkíthetjük. Az előtér színének megváltoztatásával különböző színű szegélyeket hozhatunk létre. A kijelölést körberajzolhatjuk mintázattal, ecsettel vagy radírral is.


2. Feliratot is körberajzolhatunk.
Az alábbi pólóhoz készítettem egy piros feliratot, majd ezt a szöveget kontúroztam körbe fehérrel. A végén a szöveg rétegét kicsit elforgattam.


3. Képet úgy is körbevarrhatunk, hogy a végeredményen csak a varrás látszik, maga a kép nem.
A képet megnyitjuk, kijelöljük a körbevarrandó részt (ha egyszerűbb, akkor a Kijelölés / Inverálás-t használva). Új réteget hozunk létre, az eredeti képet láthatatlanná tesszük, és az új rétegre állva rajzoljuk körbe a kijelölést.
Ha kell, radírozhatunk is a végén.


4. Feliratot is körberajzolhatunk, különböző ecsetformákat, festőszíneket, háttérszíneket, színátmeneteket használva.

2009. január 23., péntek

Ecset létrehozása

A Gimp számos ecsetet tartalmaz, azonban magunk is hozhatunk létre újakat14. Ehhez egy képet kell rajzolnunk.
A Fájl / Új... menüpont választásakor adjuk meg az új kép méretét, ami majd az ecsetet tartalmazza. A Speciális lehetőségeknél Színmodellnek választhatjuk az RBG-t vagy a Szürkeárnyalatosat.
Ha az előbbit választjuk, akkor színes, átlátszó háttérszínű ecsetet tudunk létrehozni, ha pedig az utóbbit, akkor szürkeárnyalatos, fehér hátterű ecsetet.
Mikor megrajzoltuk az ecsetet, mentsük el .gbr kiterjesztéssel arra a helyre, ahol a Gimp a gépünkön az ecseteinket tárolja. Ez általában a C: \ Program Files \ GIMP-2.0 \ share \ gimp \2.0 \ brushes útvonalon érhető el.

Mentéskor megadhatjuk, hogy festéskor hány képpont távolság legyen az egyes ecsetnyomok között. Mentés után frissítenünk kell az Ecsetek ablak tartalmát. Ehhez kattintsunk az ecset formáját mutató kis ikonra, majd az innen megnyíló ablak alsó részén válasszuk a ikont, amivel az Ecsetválasztó ablakot nyitjuk meg.

Ennek az ablaknak az utolsó ikonjára kattintva megtörténik az ecsetek frissítése és az elmentett kép ezután megjelenik a Főablakban ott, ahol az ecset formáját tudjuk kiválasztani.

Színátmenet készítése

Így érhető el ez a funkció:
• a Főablakban a Színátmenet-eszköz ikonjára kattintva
• az L billentyű lenyomásával
Ha a képünknek kijelöljük egy részét, akkor a színátmenet csak a kijelölt részre vonatkozik. Ha nincs kijelölés, akkor az egész képet vagy réteget kitöltjük a színátmenettel.
A Színátmenet eszközhöz különböző beállítási lehetőségek tartoznak, melyeket a Főablak alsó részén állíthatunk be:
• a színátmenet viszonya az alatta levő réteghez: Mód
• az átlátszatlanság mértéke százalékban: Átlátszatl.
• a színátmenet típusa: Színátmenet
• az eltolás: Eltolás
• a színátmenet formáját: Forma
• legyen-e ismétlés, s ha igen, ilyen formájú
A Színátmenet eszköz használatakor az egérmutató alakja megváltozik. Lenyomott bal egérgomb mellett a kép azon részére kattintunk, ahonnan el akarjuk indítani a színátmenetet, és addig húzzuk az egeret, ameddig a színátmenet tart. Ezután felengedhetjük a bal egérgombot.

Rengeteg előredefiniált színátmenet közül választhatunk. A kész színátmeneteket a Színátmenet melletti téglalapra kattintva nézhetjük meg egy lenyíló menüben.
Ha egyik sem felel meg, akkor készíthetünk magunknak új színátmenetet is. Ehhez először a színátmeneteknél lenyíló menü utolsó ikonjára kell kattintanunk, amivel megnyitjuk a Színátmenetek ablakot.
Itt a Szerkesztés ikont választva tudunk már meglevő színátmenetet átszerkeszteni vagy az Új ikonnal új színátmenetet létrehozni.
Új színátmenet készítéséhez kattintsunk a Színátmenetek ablak jobb felső részén látható kis fekete háromszögre: Innen a Színátmenetek menü / Színátmenet szerkesztése útvonalon haladva a következő ablakban válasszuk ismét a felső kis fekete háromszöget és ezen belül a Színátmenet-szerkesztő menüt. Rengeteg beállítást tehetünk például a jobb és bal oldalak, végpontok színére, a színezés módjára, a színátmenet típusára, a szakaszok felosztására vonatkozóan. A színátmenetet elnevezhetjük, elmenthetjük és a továbbiakban használhatjuk.

A különböző színátmeneteket kombinálhatjuk is egymással, különböző átlátszatlanságokat és módokat állíthatunk be a színátmenetes rétegben és mindezt hozzáadva a képünkhöz rengeteg érdekes hatást tudunk létrehozni.

Színcsere

Színcsere alatt azt értjük, hogy a kép egy színét lecseréljük más színre, a többi színt pedig változatlanul hagyjuk. Ezt többféle módon is meg tudjuk valósítani.

A. Színek elforgatása
Így érhető el ez a funkció:
• Színek / Leképezés / Színek elforgatása menüpont választásával
A színek elforgatása azt jelenti, hogy a színkörön a kép pixeleinek a színét egy adott értékkel megváltoztatjuk. A megnyíló ablakban beállíthatjuk, hogy a mekkora és milyen irányú legyen a változtatás, vagyis a színkörön való elforgatás szöge s hogy az elforgatás a kijelölésre vagy a teljes rétegre vonatkozzon. A Folyamatos frissítés jelölőnégyzet kipipálásával nyomon követhetjük, hogy milyenek lesznek az elforgatott kép színei.

B. Színből átlátszó
Így érhető el ez a funkció:
• kiválasztjuk a lecserélendő színt, majd a Színek / Színből alfa menüpontot választjuk. Ezután új réteget hozunk létre a kép alá, amit befestünk a kívánt színre.
A szín kiválasztása történhet a Szín szerinti kijelölési eszközzel vagy a Varázspálca eszközzel . Előbbi esetben a küszöbszint változtatásával tudjuk pontosítani a kijelölést.

C. Színcsere
Így érhető el ez a funkció:
• kiválasztjuk a lecserélendő színt, majd a Színek / Színcsere... menüponttal megadjuk, hogy milyen színre cseréljük le
A szín kiválasztása ugyanúgy történik, mint az előbbi esetben.

D. Színezés
Így érhető el ez a funkció:
• kiválasztjuk a lecserélendő színt, majd a Színek / Színezés... menüponttal beállítjuk, hogy milyen színre cseréljük le
A szín kiválasztása ugyanúgy történik, mint az előbbi esetben.

E. Árnyalat változtatása
Így érhető el ez a funkció:
• kiválasztjuk a lecserélendő színt, majd a Színek / Árnyalat-telítettség... menüponttal beállítjuk, hogy milyen színre cseréljük le
A szín kiválasztása ugyanúgy történik, mint az előbbi esetben. Megváltoztathatunk egy színt, majd ezután még egyet és így tovább.

Konverzió fekete-fehérbe

A következő technikák mind azt mutatják meg, hogy hogyan tudunk színes képből szürkeárnyalatosat (fekete-fehéret) készíteni.

A. Telítetlenné tevés
Így érhető el ez a funkció:
• a Képablakban a Színek / Telítetlenné tevés... menüpont választásával
A telítetlenné tevés azt jelenti, hogy a kép színezettségét nullára csökkentjük. Ezzel az átalakítással a színes képeknél csak az egyes pixeleknek a világosság-értékét tartjuk meg. A tiszta színek ugyanolyan, egyforma középszürke árnyalatúak lesznek.

B. Szürkeárnyalatossá alakítás
Így érhető el ez a funkció:
• Kép / Mód / Szürkeárnyalatos menüpont választásával
A szürkeárnyalatossá alakítással általában az előzőnél jobb eredményt kapunk. Ebben az esetben a különböző színkomponenseket különböző súllyal használja fel a program az átalakításhoz.

C. Szétbontás
Így érhető el ez a funkció:
• Színek / Komponensek / Szétbontás... menüpont választásával
Ez a megoldás azon alapul, hogy a LAB színmodellben az L tartalmazza az egyes pontok világosság értékeit. A menüpont választásakor megjelenő ablakban válasszuk a LAB színmodellt. Ha bejelölve hagyjuk a Rétegekre bontás jelölőnégyzetet, akkor a képünkből készített három csatornát három különböző rétegben kapjuk meg, amelyek közül az L-lel jelöltre lesz szükségünk, a többit kikapcsolhatjuk. Duplázzuk meg ezt az L-réteget és állítsuk a módját Szorzásra. Ismételjük ezt addig, míg a kép tónusa megfelelő nem lesz.
Választhatjuk az RBG színmodell szerinti felbontást is. Ebben az esetben a három réteg közül általában a vöröset érdemes megtartani.

D. Csatornakeverés
Így érhető el ez a funkció:
• Színek / Komponensek / Csatornakeverő... menüpont választásával
A felnyíló ablakban a Fényesség megtartása jelölőnégyzet kipipálásával biztosíthatjuk, hogy a képünk átlagos világossága a szerkesztés során ne változzon meg. A Monokróm jelölőnégyzet kipipálásával a munkánk eredménye egyetlen kimeneti csatornát tartalmaz.

A csatornakeverés módszerének az az alapja, hogy mi állíthatjuk be a szürkeárnyalatos átalakításnál említett súlyokat. Alapszabály, hogy a súlyok összege100 legyen. Ha kipróbáljuk a 30, 70, 10 értékeket, hasonló képet kapunk, mint a szürkeárnyalatos átalakításnál. Mivel a zaj általában a kék csatornában a legtöbb, ha zajt szeretnénk szűrni, érdemes a kék komponensnek kis súlyértéket adni.
A fekete-fehérre átalakított képnek egyenletes színes árnyalatot adhatunk a Színek / Színezés menüpont választásával. Ez a megoldás akkor javasolt, ha a fekete-fehér képet sok színes kép társaságában mutatjuk be és azt akarjuk, hogy kevésbé lógjon ki a sorból.

Vetett árnyék készítése

Így érhető el ez a funkció:
• a Képablakban a Szűrők / Fény és árnyék /Vetett árnyék menüpontot választva
• a Shift + T billentyűkombinációval
Ha a képünknek vagy annak egy részének térbeli hatást szeretnénk kölcsönözni, helyezzünk el alatta árnyékot. Ha az egész képre vonatkozik az árnyék, akkor nem kell kijelölést alkalmazni. Ha csak a kép egy része alá szeretnénk árnyékot vetni, akkor a képnek ezt a részét ki kell jelölnünk. Ha több rétegből áll a képünk, az árnyék csak arra a rétegre vonatkozik, amelyik aktív, vagyis a rétegek ablakban zöld háttérrel látszik.

Az árnyéknak különböző tulajdonságait állíthatjuk be a felnyíló ablakban. Előfordulhat az is, hogy az ablakot nem látjuk, mert a többi, használatban levő ablak mögé kerül megnyitáskor. Ekkor keressük meg a képernyő alján levő tálcán s kattintsunk rá.
A Vetett árnyék ablakban beállíthatjuk, hogy
• vízszintesen illetve függőlegesen milyen messzire kerüljön az árnyék a képtől (vagy annak egy részétől, ha kijelölésre alkalmazzuk): X-eltolás illetve Y-eltolás
• milyen nagy legyen az árnyék területe: Elmosás sugara
• milyen legyen az árnyék színe: Szín
• mennyire legyen átlátszó vagy átlátszatlan: Átlátszatlanság csúszka
• megengedjük-e az átméretezést: Átméretezés jelölőnégyzet
A vetett árnyék alkalmazása után egy új réteg jelenik meg a Rétegek ablakban, „Drop Shadow” néven. Ez ugyanúgy működik, mint a többi réteg, azaz például az előtte levő szemre kattintva láthatatlanná tehetjük vagy megváltoztathatjuk a többi réteghez viszonyított helyét.

Felirat készítése

Így érhető el ez a funkció:
• a Főablakban a Szövegeszköz ikonjára kattintva
• a T billentyű lenyomásával
A Főablak alsó részén a következő beállításokat tehetjük meg:
• kiválaszthatjuk a felirat betűtípusát: Betűkészlet
• a betűk méretét és a méret mértékegységét: Méret illetve a Méret melletti legördülő menü
• kisméretű betűk esetében a betűk körvonalainak módosítását engedélyezzük-e az olvashatóság érdekében: Megjelenítési információk
• élsimítást szeretnénk-e a betűinkre: Élsimítás
• milyen legyen a betű színe: Szín
• hova és hogyan legyen igazítva a szöveg a szövegdobozában: Igazítás
Feliratot úgy készítünk, hogy először a Képablakban a kép megfelelő helyére kattintunk. Ekkor egy új ablak nyílik fel, melybe megkezdhetjük a felirat begépelését. A begépelt szöveg a képen is azonnal látszik.

Ha készen vagyunk a felirat szövegével, akkor a Szövegszerkesztő ablakot bezárhatjuk. Az elkészített szöveg mindig új rétegen jön létre, aminek a neve a begépelt szöveg.

Ha módosítani szeretnénk a feliratot, akkor a Rétegek ablakban tegyük aktívvá a felirat rétegét, majd kattintsunk duplán a szövegréteget jelző ikonra.
Nézzük meg, hogyan változtatja meg a betűk megjelenését az élsimítás és a megjelenítési információk bekapcsolása!
A két aktív bekapcsolt állapotú eszköz mellett még az Automatikus megjelenítési információkat is bekapcsoljuk
A megfelelő betűtípus, méret és szín kiválasztása után a feliratot színátmenettel is díszíthetjük. Szín szerinti kijelölés eszközzel kijelöljük a feliratot (vagy ha egyszerűbb, akkor a hátterét és megfordítjuk a kijelölést), majd a kijelölést megtartva a Színátmenet eszközzel kitöltjük a szöveget.
Ebben az esetben viszont megváltozik a Rétegek ablakban a réteg neve előtti bélyegkép. Ez azt jelenti, hogy ezután a szövegünk többé már nem szövegként viselkedik, hanem rétegként, azaz a Szöveg eszközzel nem módosíthatjuk. Ha mégis megpróbálnánk, erre egy felugró ablak figyelmeztet.
Ha hozzá szeretnénk írni a szöveghez, akkor a Képablakban levő formázott szövegre kell kattintani, hogy dolgozni tudjunk vele. A szöveget ekkor a formázás előtti alakjában kapjuk vissza.

A feliratot átméretezhetjük, elforgathatjuk, színezhetjük, de ha módosítani szeretnénk a szövegen, a változások mind elvesznek.
A Képablakban az Igazításhoz tartozó kis ikonokkal azt állíthatjuk be, hogy mekkora legyen a szöveg rétegének méretét meghatározó doboz, ennek melyik részéhez igazítva helyezkedjen el a szöveg és milyen távol legyenek egymástól a betűk.

Feliratokat a Kiterjesztések (Script-fu-k) segítségével is hozhatunk létre. Ehhez először elkészítjük a feliratot, majd új képet hozunk belőle létre a Szerkesztés / Beillesztés másként / Új kép… útvonallal és ezen a másolaton dolgozunk.
Válasszuk a Szűrők / Alfát logóvá lehetőséget és ezen belül a 3D keretet.
Állítsuk be az új ablakban a paramétereket.
Más lehetőségeket választva az Alfát logóvá menü alatt, sokféle érdekes feliratot készíthetünk egy pillanat alatt.

Maszkolás

A maszkolás rendkívül hatékony eszköz, amely kiterjeszti a kijelölés lehetõségeit.
A. A gyorsmaszk használata
Így érhető el ez a funkció:
• a Képablakban bal alsó sarkában található vékony, szaggatott körvonalú négyzetre való kattintással
• a Kijelölés / Gyorsmaszk be-ki menüpont választásával
• a Shift + Q billentyűkombináció lenyomásával
A gyorsmaszkkal a kép részeit tudjuk pontosan kijelölni. Célszerű először egy elnagyolt kijelölést csinálni, majd ezután bekapcsolni a gyorsmaszkot a Képablak bal alsó sarkában található, vékony, szaggatott körvonalú négyzetre való kattintással. A négyzet oldala ekkor vastag, piros körvonalúvá változik.
A gyorsmaszk a kijelölést egy piros réteg segítségével jeleníti meg. A pirosra maszkolt területek nincsenek kijelölve, a maszk nélküliek pedig igen. Ezen változtathatunk, ha a gyorsmaszk gombra jobb egérgombbal kattintva a Kijelölt területek maszkolása menüpontot jelöljük meg.
Ha a gyorsmaszk megjelenítéséhez más színt szeretnénk használni, akkor kattintsunk jobb egérgombbal a gyorsmaszk gombra, majd a lenyíló menüből válasszuk a Szín és átlátszatlanság beállítása... menüpontot. A felnyíló ablakban a színes téglalapra kattintva választhatjuk ki a maszk új színét, valamint beállíthatjuk a maszk rétegének átlátszatlanságát is.

A kijelölés megváltoztatására a festőeszközöket (ceruza, ecset, festékszóró, tus) és a Radír eszközt tudjuk használni24. Ha sikerült a kijelölést módosítani, a megváltozott gyorsmaszk ikonra kattintva tudunk visszatérni a normál nézethez. A kijelölést ekkor a megszokott mozgó szaggatott vonal mutatja.

B. A rétegmaszk használata
Így érhető el ez a funkció:
• a Rétegek ablakban a réteg sávján a jobb egérgombbal való kattintás után a megjelenő menüből a Rétegmaszk hozzáadása menüpont választásával
• a Képablakban a Réteg / Maszk / Rétegmaszk hozzáadása menüpont választásával
Egy új ablak nyílik meg, s közben a Rétegek ablakban is megjelenik a maszk a kép mellett. Ettől kezdve vagy a rétegmaszkot tudjuk szerkeszteni, vagy a réteget, de a kettő közül egyszerre csak azt, amelyik körül a keret fehér színű.

A rétegmaszk egy fekete-fehér kép, amely a hozzá tartozó réteg átlátszóságát szabályozza. Ahol a rétegmaszk fehér, ott a réteg nem látszik át, ahol fekete, ott pedig átlátszó lesz. A maszk esetében tehát a fekete szín az átlátszóságot, a fehér a „színt” jelenti: Vagyis ahol fekete színű a réteg, ott átlátszik a kép. A fehér színnel való festés kijelöli az érintett képpontokat, a fekete színnel festés pedig megszünteti a kijelölést. A szürke színek részleges átlátszóságot jelentenek. E furcsa jelentést leszámítva a rétegmaszk is képként viselkedik.
A Rétegmaszk hozzáadása ablakban azt kell megadni, hogy miből készüljön el a rétegmaszk: kijelölésből, rétegből, vagy a kép egy színcsatornájából.
A rétegmaszk hozzáadása után válasszunk egy nagyobb méretű ecsetet, és fekete színnel kezdjük el befesteni a témát. A durvább részletektől haladjunk a finomabbak felé, s közben egyre kisebb méretű ecsetet használjunk22. Ahogy haladunk, sorra eltűnnek azok a részek, amelyeket lefestettünk. Fontos, hogy ezek nem vesznek el, csak átlátszóvá válnak. Ha fehér színnel festünk a maszkra, akkor újra előtűnnek. Ha magát a maszkot is meg szeretnénk szemlélni, akkor lenyomott Alt billentyű mellett kattintsunk a maszk képére a Rétegek ablakban.
Ha a rétegmaszkot töröljük, akkor a kép maszkolt része is láthatóvá válik. Vagyis a maszk használatával képünk részleteit valójában nem töröljük, csak kitakarjuk

Vágás

Így érhető el ez a funkció:
• a Főablakban az Vágóeszköz ikonjára kattintva
• a Shift+C billentyűkombinációval
• a Képablakban a Kép / Vágás a rétegre menüpontot választva
• a Képablakban a Kép / Kép automatikus vágása menüpontot választva
• a Képablakban a Kép / Zealous vágás menüpontot választva
• a Képablakban a Réteg / Vágás a rétegre menüpontot választva
• a Képablakban a Réteg / Réteg automatikus vágása menüpontot választva
A vágás eredményeként a kép vagy réteg vágóeszközzel kijelölt részén kívüli képterületeket eldobjuk.
Az automatikus vágáshoz nem kell kijelölnünk semmit, mert a kép vagy réteg széléről az üres vagy fehér részeket automatikusan levágja a program. A zealous vágást választva pontosabb eredményt kapunk (de lassabban), mint az automatikus vágásnál és ebben az esetben a kép közepéről is kivágja a használaton kívüli részeket.

Ha a kézi vágást használjuk, akkor a Vágóeszközzel dolgozunk. A Vágóeszköz választásakor a Főablak alsó részén a következőket állíthatjuk be:
• az összes réteget vagy csak az aktív réteget vágjuk: Csak a jelenlegi réteget
• a kép méretének megváltoztatását engedjük: Növelés engedélyezése
• a vágás közepe vagy egy sarokpontja legyen rögzítve a kijelölés során: Kiterjesztés a középpontból
• rögzíteni akarjuk-e a kivágandó rész méretarányait: Rögzített:
• nyomon követhetjük, hogy hol állunk a kurzorral és mekkora az eddig kijelölt képrész mérete
• a vágási terület jelölve legyen a vágás során: Kiemelés
• segédvonalakra szükségünk van-e a vágáshoz: legördülő menü
Ha a képünk csak egy réteget tartalmaz, a Csak a jelenlegi réteget jelölőnégyzettel nem kell foglalkoznunk. Több réteg esetén azonban oda kell figyelni, hogy be van-e kapcsolva ez a funkció. A többi tulajdonság beállítását úgy végezzük el, hogy nekünk kényelmes legyen. Célszerű a Kiemelést bekapcsolni, és ha pontos, méretezett vágásra van szükségünk, akkor a legördülő menüből a Középvonalak, Harmadolóvonalak, Aranymetszés közül a nekünk megfelelőt választani. A vágás területe az Áthelyezési eszközzel arrébb mozgatható.
Ha megtettük a beállításokat, akkor a bal egérgomb lenyomása mellett megkezdhetjük a kijelölést. A kurzor alakú, miközben dolgozunk. Ha nem dolgoztunk elég pontosan, akkor az oldalvonalak és a sarkok mentén is korrigálhatjuk a kijelölést. Az egérmutató közben illetve alakúra változik. A kijelölésünket el is mozgathatjuk más helyre az alakú kurzor segítségével. Ha elégedettek vagyunk a kijelöléssel, kattintsunk a kivágandó képrész belsejébe.

Rétegek használata

A rétegek a képszerkesztés fontos részét képezik. A kép egyes részei különálló rétegekre rajzolhatók, így a kép többi részének módosítása nélkül megváltoztathatók, mozgathatók, vagy törölhetők. A Rétegek ablakban megtekinthetők a kép rétegei. Az aktív réteg ki van emelve. Az ablak alján található gombokkal számos funkció érhető el.

A. Új réteg létrehozása
Így érhető el ez a funkció:
• a Rétegek ablakban az Új réteg létrehozása ikonra kattintva
• a Szövegeszköz használatakor automatikusan új rétegek keletkezik.

B. Rétegek mozgatása
Így érhető el ez a funkció:
• a Rétegek ablakban a Réteg feljebb és lejjebb helyezése ikonokra kattintva.

C. Réteg duplázása
Így érhető el ez a funkció:
• a Rétegek ablakban a Másolat készítése a rétegről ikonra kattintva
• a réteg nevére a jobb egérgombbal kattintva és a megjelenő menüben a Réteg kétszerezése menüpontot választva.

D. Lebegő réteg rögzítése
Így érhető el ez a funkció:
• a Rétegek ablakban az Új réteg ikonra kattintva
• a Rétegek ablakban a Lebegő réteg rögzítése ikonra kattintva
• a réteg nevére a jobb egérgombbal kattintva és a megjelenő menüben a Réteg rögzítése menüpontot választva.
Lebegő réteg akkor jön létre, amikor a képbe egy kijelölt részt szeretnénk bemásolni. A beillesztésig a kijelölés „lebeg”. Hogy dolgozni tudjunk vele, ezt a réteget rögzíteni kell. A rögzítés kétféleképpen történhet. Ha a Rétegek ablakban az Új réteg ikont választjuk, akkor a másolt réteg új, az eredeti képpel azonos méretű rétegre kerül. Ha a Lebegő réteg rögzítése ikont választjuk, akkor a bemásolt rész a legfelső rétegre kerül beillesztésre. Mindkét esetben a rögzített réteg a Beillesztett réteg nevet kapja meg, amit természetesen meg tudunk változtatni.

E. Réteg törlése
Így érhető el ez a funkció:
• a Rétegek ablakban a Réteg törlése ikonra kattintva
• a réteg nevére a jobb egérgombbal kattintva és a megjelenő menüben a Réteg törlése menüpontot választva.

F. Rétegek módja
Így érhető el ez a funkció:
- a Rétegek ablakban a Mód legördülő menüre kattintva.
A Rétegek ablakban beállíthatjuk, hogy milyen legyen az adott réteg és az alatta levő réteg egymáshoz való viszonya, vagyis, hogy az egymás felett lévő képpontok hogyan hassanak egymásra. Az alapbeállítás a Normál módra vonatkozik. Néhány mód jellemzői röviden:
• Normál
ebben az összhatásmódban a két réteg képpontjai nem hatnak egymásra, egyszerűen egymás fölé kerülnek. Ha a réteg átlátszatlanságát 100%-os értéken hagyjuk, akkor a felső réteg teljesen eltakarja az alatta levőket.
• Szorzás
a csatornák színinformációi alapján az alapszínt megszorozza a keverőszínnel. A kikevert szín mindig sötétebb lesz. Ha egy színt a fekete színnel szoroz meg, az eredmény mindig fekete lesz. Fehérrel való szorzás esetén a szín változatlan marad.
• Sötétítés
az egyes csatornák színinformációi alapján az alapszínből vagy a keverőszínből (a kettő közül a sötétebből) lesz a kikevert szín. A mód a keverőszínnél világosabb képpontokat lecseréli, az annál sötétebb képpontokat pedig változatlanul hagyja.
Érdemes kísérletezni a Mód változatásával, mert érdekes hatásokat érhetünk el vele.

G. Rétegek összefésülése
Így érhető el ez a funkció:
• a réteg nevére a jobb egérgombbal kattintva, majd a megjelenő menüben az Összefésülés lefelé menüpontot választva
• a réteg nevére a jobb egérgombbal kattintva és a megjelenő menüben a Látható rétegek összefésülése... menüpontot választva
• a réteg nevére a jobb egérgombbal kattintva és a megjelenő menüben az Egy réteggé lapítás menüpontot választva.

Az Összefésülés lefelé lehetőség választásával az aktuális réteget olvasztja össze az alatta levővel.
A látható rétegek összeolvasztása esetén az átlátszósági információk megőrzésével lehet rétegeket összevonni20. Azok a rétegek, melyek nem láthatóak (vagyis az előttük levő szem alakú ikon nem látható), kimaradnak ebből a műveletből.
A kényelmesebb és gyorsabb megoldás a kép lapítása, mely minden látható réteget egy réteggé von össze, a nem látható rétegeket törli, a keletkező réteg alfa csatornáját pedig megszünteti. Ez azt jelenti, hogy az átlátszó felületek háttérszínűek lesznek.

Forgatás

Így érhető el ez a funkció:
• a Főablakban a Forgatás eszköz ikonjára kattintva
• Képablakban a Réteg / Átalakítás menüpontot választva
• Shift + R billentyűkombinációval
Ha a Főablakból elérhető utat választjuk, akkor a Főablak alsó részén a következő beállításokat változtathatjuk meg:
• mit akarunk elforgatni: réteget, kijelölést vagy útvonalat: Átalakítás
• jobbra vagy balra akarunk-e forgatni: Irány. Balra forgatáskor a megadott szög értékének -1-szeresével forgatja el a képet, ami tükrözés során lehet hasznos
• milyen minőségű legyen az elforgatás után a kép: Interpoláció. A legjobb eredményt a Köbös lehetőség adja
• forgatás után a képünk helyzete, mérete hogyan változzon meg: Vágás
• forgatás közben a Képablakban milyen látvány kísérje a műveletet: Előnézet
• ha az Előnézetnek a Rács vagy a Kép + rács lehetőséget választjuk, akkor megadhatjuk, hogy mekkora legyen a Rácsvonalak száma vagy a távolsága
• 15 fokonkénti történjen az elforgatás: legalsó jelölőnégyzet
Ha a Forgatás ikont választjuk, és a képünkre kattintunk, az egér alakúra változik a kép felett. A képre kattintva egy új ablak jelenik meg. Ebben beállíthatjuk, hogy mekkora szöggel szeretnénk elforgatni az aktív réteget, kijelölést vagy az útvonalat, illetve hogy hol legyen a forgatás középpontja. A jobb felső sarokban egy kis bélyegkép mutatja, hogy mi van azon a rétegen, amivel épp dolgozunk, illetve a bal felső részen ki is írja a réteg nevét. A forgatást végezhetjük a Képablakban is: ekkor a bal egérgomb lenyomása mellett tudunk forgatni. A forgatás középpontját a képen megjelenő célkereszt alakú jel mutatja. Ezt azonban az egérrel is arrébb tudjuk mozgatni. Ekkor az egér alakú, vagyis a célkereszt mellett látszik a forgatás és a mozgatás jele is.
Ha a képünket azért szeretnénk elforgatni, mert ferde rajta a téma, megkönnyítjük a dolgunkat, ha segédvonalat helyezünk el a megfelelő helyen és ehhez viszonyítjuk a forgatás mértékét.

A forgatás után a képünk természetesen ferde lesz; sokszor ez is a cél. Viszont, ha a Képablakban egyenes képpel szeretnénk tovább dolgozni, a kép alsó és felső szélét vízszintesre, a jobb és bal oldalát pedig függőlegesre kell igazítani. Ezt megtehetjük, ha a Kép / Rajzvászon illesztése a rétegekre menüpontot választjuk, majd vágást alkalmazunk (bár a művelet képveszteséggel jár). Arra azonban figyeljünk, hogy ekkor a forgatás beállításai között a Vágás paraméterre az Igazítás lehetőséget válasszuk.

A Forgatás méretarányosan opció választásával a forgatás során a kép automatikusan vízszintes lesz, de arányosan kisebb is. Így tehát a képünknek nem vesznek el részei, mint a fenti esetben a vágással. Ha a forgatás után a képünket átméretezzük, akkor visszanyerjük eredeti méretében.

Kijelölés megfordítása

Így érhető el ez a funkció:
• a Képablakban a Kijelölés / Invertálás menüpontot választva
• a Ctrl+ I billentyűkombinációval
Sokszor előfordul, hogy a képnek azzal a részével szeretnénk dolgozni, amit nagyon nehéz kijelölni: Viszont az a része, amire nincs szükségünk, könnyen kijelölhető. Ilyen lehet például az egyszínű háttér. Ebben az esetben célszerű kijelölni a képnek a könnyen „megfogható” részét és utána megfordítani a kijelölést. A művelet eredményeként az eddig kijelöletlen területek lesznek kijelölve.

Kijelölés megfordítása után ugyanezt a képet látjuk, csak épp most már a kívánt képrésszel tudunk továbbdolgozni.

Kitölthetjük színnel, mintával vagy színátmenettel.

Letörölhetjük a kijelölt részt, majd új képet illesztünk be rétegként, és a kijelölést új rétegen alkalmazzuk.

//Erre a két utolsó lehetőségre majd a későbbiekben mutatok példát is, képpel).

Szín szerinti kijelölés

Így érhető el ez a funkció:
• a Főablakban a Szín szerinti kijelölés eszköz ikonjára kattintva
• a Shift+ O billentyűkombinációval
• a Képablakban a Kijelölés / Szín szerint menüpontot választva
A kéz alakúra változó egérmutatóval a kiválasztott színre kattintunk a képen. Ekkor az azonos színű területeket a kijelölés határát jelző „menetelő hangyák” veszik körül.

A Főablak alsó részében a Szín szerinti kijelölésre vonatkozó beállításainkat tehetjük meg. A Küszöbszint értékének változtatásával azt adjuk meg, hogy a kijelölt színhez képest mennyi eltérést engedünk meg.

Kis küszöbszint esetén kisebb és kevésbé összefüggő, nagyobb érték esetén nagyobb és összefüggőbb lesz a kijelölt terület.

Kijelöléskor figyeljünk a beállításokra is a nekünk tetsző eredmény eléréséhez.
Ha a képnek csak egy összefüggő részét szeretnénk kijelölni szín szerint, akkor válasszuk a Varázspálca eszközt.

Átméretezés

Így érhető el ez a funkció:
• a Főablakban az Átméretezési eszköz ikonjára kattintva
• a Képablakban a Réteg / Réteg átméretezése menüpontot választva
• a Képablakban a Kép / Kép átméretezése menüpontot választva
• a Képablakban a Kép / Rajzvászon illesztése a rétegekre menüpontot választva
• az L billentyű lenyomásával
• a Shift + T billentyűkombinációval
Átméretezhetjük csak azt a réteget, amelyiken épp dolgozunk vagy az egész képet. Ha csak az aktív réteget választjuk, a képünk mérete nem változik meg, csak az adott rétegé.
Ha a Réteg / Réteg átméretezése utat választjuk, a következő ablakban beállíthatjuk, hogy:
• mekkora legyen a réteg mérete: Szélesség, Magasság
• milyen mértékegységben adjuk meg a méreteket
• megengedjük-e a kép arányainak megváltoztatását:
• milyen minőségű legyen az átméretezett kép: Minőség
Az átméretezés során dolgozhatunk a Képablakban vagy az Átméretezés ablakban. Ha a Képablakot választjuk, akkor az egérmutató átváltozik alakúra. Az egeret mozgatva látjuk, hogy mekkora lesz az új kép. Az átméretezés ablakba pillantva a méreteit is leolvashatjuk. Végül, ha elértük a megfelelő méretet, kattintsunk az Átméretezés ablakban az Átméretezés gombra.

Ha az Átméretezés ablakot választjuk, akkor a Szélesség és Magasság melletti nyilacskákkal állíthatjuk be a méretet. Ha a láncszemek össze vannak kapcsolva, akkor az egyik oldal méretének változtatásával a másik oldal mérete is automatikusan változik. Be is gépelhetjük az egyik oldal új méretét; ekkor a másik méretre kattintva annak az értéke az eredeti képarányoknak megfelelően megváltozik.

Átméretezhetjük a réteget a Főablak Átméretezési eszköz ikonja segítségével is. Az egérmutató ugyanolyan alakúvá válik mint az előbb. Most is dolgozhatunk a Képablakban vagy a Méretezés ablakban. A láncszemek összekapcsolásakor megtartjuk az eredeti képarányokat. A fel-le nyilacskákkal végezve az átméretezést, az oldalak méretei együtt változnak. Ha az új méretet begépeljük, akkor a másik oldal mezőjébe is kell kattintanunk az egérrel, hogy annak az értéke is megváltozzon. A láncszemek szétkapcsolásával a kép oldalainak méretét egymástól függetlenül tudjuk változtatni. Ha elértük a megfelelő méretet, az Átméretezés gombbal véglegesíthetjük az új képméreteket.

Átméretezhetjük az egész képet a Kép / Kép átméretezése menüpontot választva. Hasonló módon dolgozhatunk ebben az ablakban is, mint a réteg átméretezésekor. Az X-felbontás és Y-felbontás értékeinél a nyomtatási képre vonatkozó beállításokat tudjuk megtenni. Az átméretezés eredményeként a kép összes rétege azonos méretűvé változik.
Előfordulhat, hogy szürke háttér jelenik meg a kép mögött: a rajzvászon. Ha más nagyításban szeretnénk tovább dolgozni, akkor a Képablak alsó részén a második legördülő menüvel tudunk ezen változtatni. Választhatjuk a Kép / Rajzvászon illesztése a rétegekre menüpontot is; ekkor a kép mérete úgy módosul, hogy az összes réteget tartalmazza.

Segédvonalak

Így érhető el ez a funkció:
• a Képablakban a Kép / Segédvonalak / Új segédvonal... menüponttal
• a vonalzó feletti kis fekete háromszögek képre történő mozgatásával
Ha a Képablakban a vonalzó nem látszik, akkor a Nézet / Vonalzók megjelenítése menüponttal tegyük láthatóvá. A vonalzót a kép felső illetve baloldali részén találjuk meg. A vonalzón találhatóak meg a kis fekete háromszögek, melyek a kurzor helyzetének megfelelően változtatják a helyüket.
Segédvonalat úgy húzunk, hogy az egérrel ráállunk a kis háromszögre (a felsőre, ha vízszintes, a baloldalira, ha függőleges segédvonalat szeretnénk húzni) és a bal egérgomb lenyomása mellett a háromszögről indulva az egeret a kép belsejébe húzzuk a nekünk megfelelő helyig. Az egér mozgását egy folyamatosnak tűnő lila vonal kíséri. Ha a segédvonal jó helyen van, felengedjük a bal egérgombot és ezzel le tudjuk tenni a segédvonalat. A segédvonal, ha a kurzor rámutat, piros szaggatott vonal, ha pedig nem rajta állunk, akkor kék szaggatott vonal.
Bármelyik eszköz is volt használatban, a segédvonalak felrajzolásával az Áthelyezési eszköz válik aktívvá. Ezért a vonalak berajzolása után feltétlenül váltsunk vissza a Főablakban arra az eszközre, amivel ezután dolgozni szeretnénk.
A segédvonalakat a képen való pontosabb munkához tudjuk felhasználni. Pontosabbá tehetjük a kijelölést vagy a vágást, ha a művelet megkezdése előtt behúzzuk a segédvonalakat. Ha ezekre már nincs szükségünk, akkor a képről való lehúzással vagy a Kép / Segédvonalak / Összes segédvonal törlése menüponttal letörölhetjük őket.
Segédvonalakat a Kép / Segédvonalak / Új segédvonal... illetve a Kép / Segédvonalak / Új segédvonal (százalék alapján)... menüpontok segítségével is elhelyezhetünk. Az újonnan felnyíló ablakban állíthatjuk be a segédvonalak pontos helyét.

A segédvonalakat kijelölésekre is alkalmazhatjuk. Ha egy képnek csak azt a részét szeretnénk megtartani, amit kijelöltünk, akkor válasszuk a Kép / Segédvonalak / Új segédvonalak a kijelölésből menüpontot. Ekkor a kijelölt rész köré rajzolható legkisebb téglalapot határoló segédvonalak jelennek meg a képen. Ezután a Kép / Vágás a kijelölésre menüponttal megszabadulhatunk a segédvonalakon kívüli képrészektől (és a segédvonalaktól is).

A segédvonalakat felhasználhatjuk a kép feldarabolásában is. A Kép / Átalakítás / Guillotine menüponttal a képet kisebb, úgynevezett al-képekre tudjuk felvágni. A művelet eredményeképp annyi új Képablakot kapunk, ahány részre felosztottuk az eredeti képünket és mindegyik Képablak ezen al-képek közül pontosan egyet tartalmaz.

Mentés

Így érhető el ez a funkció:
• a Képablakban a Fájl / Mentés menüpontot választva
• a Ctrl+ S billentyűkombinációval
• a Képablakban a Fájl / Mentés másként menüpontot választva
• a Shift + Ctrl+ S billentyűkombinációval
• a Képablakban a Fájl / Másolat mentése… menüpontot választva
• a Képablakban a Fájl / Mentés sablonként… menüpontot választva
A mentés során különböző formátumokba konvertálva menthetjük el a képeinket.

A Gimp természetesen saját fájlformátumokat is használ, melyekkel a kép rétegeit meg tudjuk őrizni, vagy amelyekkel mintázatot és ecsetet tudunk létrehozni. Ezek a formátumok a következők:
• .xcf:
A Gimp saját fájlformátuma. Támogatja a rétegeket és minden egyéb speciális információ elmentését is. Ha nem az .xcf vagy a .gif formátumot használjuk, csak az aktív réteget fogjuk tárolni.
• .gbr
A Gimp saját ecsetformátuma.
• pat
A Gimp saját formátuma a minták előállítására és tárolására.

Ezeken kívül álljon itt még néhány fájlformátum, melyeket a Gimp felismer: el tudja olvasni őket és ilyen formátumba is tud menteni4:
• .bmp
A Windows által használt tömörítetlen formátum.
• .gif (Graphics Interchange Format, Képátviteli Formátum)
Ez a formátum támogatja az átlátszó hátteret, az animációt és a megjegyzéseket. Átlátszó hátterű webgrafika készítésekor javasolt a használata.
• .jpeg (Joint Photographic Experts Group)
Ez a formátum támogatja a tömörítést és az összes színmélységet is. A tömörítés mértéke állítható, de túl nagyfokú tömörítés esetén romlik a kép minősége, mivel ez a tömörítés veszteséges. Ha nem szeretnénk, hogy a képeink túl sok helyet foglaljanak el, használjuk ezt a formátumot.
• .png (Portable Network Graphics, Hordozható Hálózatorientált Grafika)
Ez az a formátum, ami a .gif formátum kiváltására készült. Szürkeárnyalatos és valós színű képeket is támogat, ezenkívül tartalmaz egy lehetséges alfa-csatornát is, ami az átlátszóságot biztosítja. A .png is használ tömörítést, de ez nem veszteséges.
• .psd
Ezt a formátumot a Gimp csak felismeri, de ebbe nem tud menteni, mivel ez az Adobe Photoshop saját formátuma. A Gimp helyesen kezeli a Photoshop rétegeit.
A Mentés művelete során a kép az általunk megadott formátumban kerül mentésre. Ha nem adunk meg formátumot, a Gimp automatikusan a saját formátumába, .xcf kiterjesztésű fájlba menti a képet.

Ha már meglevő képpel dolgoztunk, akkor a mentés arra a helyre történik, ahonnan megnyitottuk a képet. Új kép létrehozásakor a mentés útvonalát és a kép nevét az első mentéskor megadhatjuk egy, a képek megnyitásánál használt ablakhoz teljesen hasonló elrendezésű ablakban. A további mentéseknél a Gimp automatikusan felülírja a fájl előző változatait.
A Mentés másként lehetőség választásakor az első mentés hasonló, de a további mentésekkel nem felülírjuk a képünket, hanem új képként, ennek új nevet adva tudjuk elmenteni azt.
A Mentés másolatként lehetőséget használva a képünket új néven tudjuk elmenteni, de az eredeti képen tudunk továbbdolgozni.
A Mentés sablonként művelettel a képünk méretét tudjuk elmenteni, ha a későbbiekben ugyanezekkel a méretekkel szeretnénk új képeket létrehozni.
Ha nem a Gimp saját formátumába mentjük el a képet, akkor a Kép mentése ablakban a fájl neve után a kiterjesztését is meg kell adnunk. Ha .jpg formátumba mentünk, akkor, ha az Előnézet a kép ablakában jelölőnégyzetet kipipáljuk, akkor kiírja a fájl méretét. A kép minőségét egy csúszkán állíthatjuk be. A jobb minőség természetesen nagyobb fájlmérettel is jár.
Ha a mentéskor megadott név már létezik ugyanazon a helyen, ahová menteni készülünk, egy figyelmeztető ablak jelenik meg.

Ha a kép több réteget tartalmaz, akkor egy új ablak nyílik fel, ami figyelmeztet arra, hogy a mentés során az átlátszóság elveszik. Ebben a formátumban a képünkből csak egy réteg marad meg, méghozzá úgy, ahogy az a Képablakban látszik.

Az Exportálás gomb választásával a Mentés jpeg formátumba nevű ablakot kapjuk ismét.
Ha a képünk átlátszó réteget vagy részeket tartalmaz, akkor érdemes .png kiterjesztésben elmenteni, mert ez a formátum megőrzi az átlátszóságot.

Előfordulhat, hogy más képnézegető programmal megnyitva a .png formátumú képet, azt tapasztaljuk, hogy az tiszta fehér vagy tiszta fekete, azaz nincs rajta semmi. Ekkor hajlamosak vagyunk a Lomtárba tenni a képet. Ezt elkerülendő, az ebben a formátumban elmentett képeket érdemes Gimppel megnyitni és így megnézni, hogy mit is ábrázol.
Ha a fájl kiterjesztését rosszul adjuk meg, egy figyelmeztető ablak nyílik fel. Ezután érvényes formátum megadásával folytathatjuk a mentést.

Új kép létrehozása

Így érhető el ez a funkció:
• a Főablakban a Fájl / Új… útvonalon
• a Ctrl+N billentyűkombinációval
A következő ablak felnyíló ablakban beállíthatjuk, hogy:
• sablon alapján választjuk-e meg a kép méreteit: Sablon
• mekkora legyen a kép mérete: Szélesség, Magasság
• milyen mértékegységben számoljuk a kép méreteit
• álló vagy fekvő tájolású legyen a képünk
továbbá a Speciális lehetőségek előtti gombra kattintva:
• milyen legyen a nyomtatás minősége: X és Y-felbontás
• színes vagy szürkeárnyalatos képet szeretnénk: Színséma
• milyen legyen az új képünk alapszíne: Kitöltés ezzel
• feljegyezhetünk információkat a képpel kapcsolatban: Megjegyzés.

A beállítások után az OK gombra kattintva a Képablakban nyílik meg az új kép.
A képünk tulajdonságait a Képablakban a Kép / Kép tulajdonságai vagy az Alt + Enter billentyűkombináció lenyomásával tekinthetjük meg.
A megnyíló ablakban leolvashatjuk a képről tárolt összes fontos információt, például a méretét, felbontását, színsémáját, nevét, fájltípusát, rétegei számát, a memóriában elfoglalt hely méretét s itt olvashatjuk el a létrehozáskor a képhez fűzött megjegyzést is.
A Rétegek ablakban az új kép a Háttér nevet viseli. Kétszer a nevére kattintva átnevezhetjük ezt a réteget és ezt a műveletet az Enter billentyű lenyomásával tudjuk véglegesíteni.

2009. január 22., csütörtök

Kép megnyitása

Így érhető el ez a funkció:
- a Főablakban a Fájl / Megnyitás… útvonalon
- a Ctrl + O billentyűkombinációval
- a Képablakban a Fájl / Megnyitás rétegekként menüpontot választva
- a Crtl + Alt + O billentyűkombinációval
- a Fájl / Legutóbbi megnyitása útvonalon
- a Fájl / Hely megnyitása menüponttal
- a Fájl / Külső forrás menüponttal.

A Főablakban a Fájl / Megnyitás… útvonalat választva egy új ablak nyílik fel, melynek a fejléce alatt található gomb segítségével közvetlenül beírhatjuk a keresett kép nevét. Ez mellett láthatjuk az aktuális elérési útvonalat. Az ablak közepe három részre osztott. A bal oldalán a képek elérési helyét határozhatjuk meg, a középső részben az adott hely tartalmát láthatjuk. Itt a Név és a Módosítva címkék mellett két kis fekete háromszöget látunk. Ha a háromszögre kattintunk, akkor név illetve dátum szerint rendezve jelennek meg a képek. A jobboldali részen a kép előnézeti képét láthatjuk.
Az ablak alsó részén egy legördülő menüből kiválaszthatjuk, hogy az aktuális mappa mely formátumú képeit lássuk.

Ha a Fájl / Legutóbbi megnyitása menüponttal nem létező fájl akarunk megnyitni, vagy olyant, amit átneveztünk vagy áthelyeztünk, akkor egy hibaüzenet jelenik meg egy új ablakban. Ebben az esetben a Fájl / Megnyitás... menüvel tudjuk megkeresni a képet a felnyíló Kép megnyitása ablakban.

Képet megnyithatunk rétegként is. Ekkor a Képablak Fájl / Megnyitás rétegekként menüpontját kell választanunk. A megnyitott kép új rétegként kerül be a már megnyitott kép rétege(i) közé, így nem kell a kép másolásával bajlódnunk. Megnyithatunk képet közvetlenül az internetről is, ebben az esetben egy felnyíló ablakban kell megadni a kép pontos elérési útvonalát. Közvetlenül fényképezőgépről vagy kameráról is megnyithatunk képet a megfelelő menüpont választásával.

Első bejegyzés

GIMPraffe = Gimp + giraffe, azaz zsiráf :-)

Azzal a céllal hoztam létre ezt a blogot, hogy ide leírjam és itt gyűjtögessem azokat a dolgokat és okosságokat, amiket a Gimp-ről tudok.
A Gimp egy nagytudású képszerkesztő program, erőssége vetekszik a Photoshoppal, viszont teljesen ingyenes. Nekem a 2.4-es verzió van meg, de természetesen bármelyik verziója használható.
A zsiráf pedig egy kedves kis állat.